Gömbölyű peték fejlődnek. Account Options


A szilva kártevői A szilvamagoncok vagy csemeték gyökerét a cserebogárpajorok Melolontha spp. Az utóbbi kétéves fejlődése során a csemete törzsében körkörös járatot rág, amelynek mentén a csemete szélnyomásra vagy egyéb mechanikai okból letörik. A termőfákon a szilva jellegzetes kártevője a szilva-gubacsatka, amely apró, gömbölyű, gombostűfej nagyságú gubacsokat képez, és rügyek, levélkezdemények alatt áll.

Jelentékeny, gazdaságilag is érezhető kártételt azonban főképpen a szilvamoly okoz, amelynek két nemzedéke a termésekben kora nyártól őszig károsít. A poloskaszagú szilvadarazsak fekete és sárga szilvadarázs és a fiatal gyümölcsök lehullását okozó, bronzos fényű szilvaeszelény ritkább, alkalmi kártevők, és főképpen kisebb házikertekben, speciális ökológiai viszonyok között lépnek fel; védekezés az utóbbiak ellen ritkábban indokolt.

A szilvafán pete alakban áttelelő sárga szilva-levéltetű jelentősége a szilván alárendelt, miután csak a sarjhajtások levelein okoz fodros levéltorzulásokat; ellene ezeken nem is igen ismeretes védekezés. Kártétele a növényi vírusok átvitele révén egyéb kultúrákban burgonya, napraforgó jelentkezik.

Inside the Race to See the Edge of the Universe

Szilvamoly Grapholitha funebrana Tápnövénykör: hazai és külföldi megfigyelések alapján a szilvamoly tápnövényei: szilva ringlókökény, meggy, cseresznye, őszibarack, valamint kisebb mértékben dió és alma. Kárkép: a fertőzött gyümölcs gyakran féloldalasan fejlődik, a lárva berágásának helyén a gyümölcsön általában mézgacsepp jelenik meg, amely egyes esetekben hosszú fonállá nyúlik.

A gömbölyű peték fejlődnek barnás, szemcsés ürülékével beszennyezi, fogyasztásra alkalmatlanná teszi a gyümölcs belsejét. A késői nemzedékek és a meleg időjárás a fertőzött szilva erjedését, rothadását okozzák, így a lehullott szilva még cefrézésre is alkalmatlanná válik.

Állatrendszertani gyakorlatok | Digitális Tankönyvtár

Elterjedés és gazdasági jelentőség: a Magyarország területén közönséges faj Európa és Ázsia középső és déli részén is elterjedt, a szilvatermesztés egyik legveszélyesebb korlátozója.

A szilva viszonylag magas piaci ára következtében a védekezés napjainkra egyre kifizetődőbbé válik. Fejlődésmenet: a faj Magyarországon háromnemzedékű. Az áttelelés kifejlett lárva alakjában történik a fák törzsének kérgébe rágott üregben, amelyet rágcsálékkal vegyített, szabálytalan és kevéssé észrevehető gubó borít.

gömbölyű peték fejlődnek

Az áttelelő nemzedék első lepkéi májusban jelennek meg, és rajzásuk júliusig elhúzódik; az utolsó lepkék repülésével egy időben már az első nyári nemzedék rajzása is megkezdődhet, a rajzások tehát összefolynak.

Az elmosódó nemzedékhatárok csak az imágók gondos megfigyelésével állapíthatók meg, különösen forró nyarakon.

A lepkék normál fényre nem vagy csak alig repülnek, de UV-csapdával jól gyűjthetők; főképpen az alkonyati és hajnali órákban aktívak, nappal a lombozaton, törzsön pihennek.

Az első lepkék megjelenése és a petézés megindulása között 8—18 nap is eltelhet, a peterakást döntően időjárási tényezők befolyásolják. A petéket rendszerint a gyümölcs alsó harmadára rakják, levélen, ágon pete csak kivételesen található. A petében az embrionális fejlődés 5,5—8,6 napot, meleg július—augusztusban 1—3 napot vesz igénybe. A mintegy 1 mm átmérőjű, lapos, kerek peték színe a víztisztából a hernyó kelésének közeledtére rózsaszínűre változik.

  • Megszabadultam a rossz lehelet fórumtól
  • Rovarok, bogarak gyerekeknek - egyszerűen, sok képpel
  • Altörzs: Hexapoda — Hatlábúak Régebben a rovarok osztályába sorolt állatok alkotják az altörzset.
  • Növényvédelem | Digitális Tankönyvtár
  • Paraziták és bőrproblémák
  • Tartalom: Pete ovum, ovuluma petefészekben fejlődő tojás.
  • Óriás álkérészek – Wikipédia
  • Egyéb Bogarak A bogarak az állatvilág legnépesebb csoportja, minden ötödik élőlény bogár!

A fiatal L1 hernyó a gyümölcsbe való behatolás előtt a szilva felületén mászkál. Nagyobb fertőzéskor egyetlen gyümölcsben 2—5 hernyó is fejlődhet eltérően a jóval erősebb konkurenciaharcot folytató almamolyhernyóktól!

A kocsánynál vagy a gyümölcs oldalán készített kirágási nyíláson át a fán maradó vagy lehullott gyümölcsöt elhagyó hernyók a tenyészidő folyamán bármely szilárd aljzaton képesek gubót készíteni és abban bábozódni.

  1. Mindenkinek van helmintusa
  2. Íny rossz lehelet
  3. A húgysav eltávolítása a test gyógyszerekből
  4. Впрочем, думаю, что часть правды ты уже угадал.
  5. A paraziták veszélye a belekben

Ökológia és előrejelzés: a szilvamoly elszaporodásának mindenekelőtt a száraz, meleg időjárás kedvez. A fejlődésmenetben fontos szerepet játszik a diapauza állapot bekapcsolódása. Hazai viszonyok között a diapauza rendszerint a nyár végi előbáb állapotban lép fel, létrejöttében kritikus és döntő a órás napi megvilágítás.

gömbölyű peték fejlődnek

A nyugalmi állapotba vonulás a nyár közepén, július Kísérleti gömbölyű peték fejlődnek között 16—17 órás fotoperiódus-viszonyoknál megszakítatlan nemzedéksor alakul ki. Az előrejelzés alapja a rajzás és peterakás figyelése.

gömbölyű peték fejlődnek

E célból május első napjától kezdve háromnaponként és fánként — gyümölcsöt vizsgálnak át a fa 4 oldalán 4 × Az említett kerek, gyöngyház csillogású peték rózsaszínűre válása jelzi, hogy a hernyók kelése 2—4 nap múlva bekövetkezhet. A tenyészidő későbbi szakaszában június—augusztus a lepkék rajzása nyomon követhető a különböző feromoncsapdákkal.

Bár a lepkék élénken repülnek az UV-fénycsapdák fényére, a lepkék meghatározása a nagy számban fogott hasonló molylepkék és az anyag rossz megtartása miatt nehézkes. A kémiai védekezésre az üzemi szilvásokban deltametrin, diklórfosz, dimetoát stb.

A kisüzemi szilvásokban a dimetoát hatóanyagú szerek használhatók. A kémiai védekezés sikeresen kiegészíthető főleg házikertekben gömbölyű peték fejlődnek kisüzemekben a fák derekára erősített rétegű zsákvászon vagy hullámpapír övekkel, amelyek a sima kérgű fákon sok lárvát vonzanak, és cseréjükkel a lárvák megsemmisíthetők. Fekete és sárga szilvadarázs poloskaszagú szilvadarazsak Hoplocampa minuta és H. Alkalomszerűen fertőzi a kajszibarackot is, ebben azonban a lárva a legtöbbször elpusztul.

A jóval kevésbé jelentős sárga szilvadarázs egyes esetekben a szilván kívül a kajszi, a cseresznye, a meggy és a kökény gyümölcsét is fertőzi. Kárkép: az L1 lárva a terméskezdemény vagy fiatal gyümölcs alsó csúcsi részébe hatol be.

Óriás álkérészek

A fejlettebb szilván fertőzéskor általában két nyílás található, ezek közül a nagyobbik üregen át hagyja el a már gömbölyű peték fejlődnek lárva a gyümölcsöt. A szilvamoly Grapholitha funebrana hernyójának kártételétől eltérően, ahol a rágás a mag körüli gyümölcshúsra terjed ki, a szilvadarazsak által fertőzött szilvában magot, illetve magkezdeményt nem találunk, mert a lárva teljesen kirágja a gyümölcs belsejét.

Az így keletkezett üreget a lárva fekete, poloskaszagú, szemcsés ürüléke tölti ki. A kifejlődött lárva a gyümölccsel együtt a talajra lehullik, és azt csak 1—2 nap múlva hagyja el.

Elterjedés és gazdasági jelentőség: mindkét faj közönséges Magyarországon. Míg a fekete szilvadarázs elsősorban a kontinentális klímájú területeken honos, a sárga szilvadarázs inkább az atlanti vagy mediterrán klímájú területeken károsít. Mivel a kártétel a fiatal gyümölcsöket és gyümölcskezdeményeket fenyegeti, különösen veszélyeztetettek az elhúzódó virágzású fajták.

gömbölyű peték fejlődnek

Fejlődésmenet: a szilvadarazsaknak évente egy nemzedéke ismeretes, az áttelelés lárva alakban, a talaj felső 10 cm-ében történik. A gubóban telelő lárvák március elején, a 10 °C feletti talajhőmérséklet elérésekor bábozódnak, és az imágók rajzása hét bábnyugalom után kezdődik. Az imágók repülése hétig tart, és a rajzás szorosan kapcsolódik a szilva virágzásához, fontos tehát a két jelenség szinkronitása egybeesése.

Pete - Lexikon ::

A nőstények 20—40 petéjüket 12 °C feletti hőmérsékleten, fűrészes tojócsövük segítségével a csészelevelek cimpáiba süllyesztik, és a lárvák napos embrionális fejlődés után kelnek ki.

A lárvák fejlődése a szilvában 14—20 napig tart, ezalatt a lárva 4—6 gyümölcsöt tesz tönkre; az utolsóval a földre hullik. A kifejlődött lárvák az árnyékos helyre pottyant gyümölcsöt nap múlva, napfényen néhány óra múlva elhagyják, és a gömbölyű peték fejlődnek felső rétegébe fúrják magukat. A talajban a lárvák diapauzában maradnak a következő tavaszig, illetve egy részük tovább is diapauzában maradva csak 2 év múlva alakul imágóvá.

A szilvadarázs imágói napközben rendszerint a lombkoronaszintben tartózkodnak a virágokon és bimbókon, bár virágpor és nektár táplálékukat egyéb, alacsonyabban virágzó növényekről is gyűjtik. Ökológia és előrejelzés: a fekete szilvadarázs elszaporodásának a száraz, meleg évek kedveznek. A védekezés szükségességének eldöntéséhez a rövid lejáratú előrejelzés bizonyult eredményesnek, amikor 4 naponként minimálisan fánként 4—25 virág átvizsgálásával megállapítják a csészelevelek cimpáiba rakott peték és a fertőzött virágok számát.

Védekezés: a lehullott szilva legalább 2 naponkénti összeszedése a védekezést is szolgálja, mivel a lárvák napig a gyümölcsben maradnak. A sziromhullás végén, 12 °C feletti hőmérsékleten végzett védekezés során az üzemi szilvásokban dimetoát és mevinfosz használata engedélyezett.

Kisüzemben és házikertben ugyancsak dimetoát hatóanyagú szerek használhatók, és a kezelés a szilvásban jelentkező egyéb károsítók pl.